Hagyományok és tudomány a szappankészítés világában -Bevezető

A szappankészítés hamulúggal – ez a téma egyre gyakrabban felmerül mostanában, mert kezdjük újra felfedezni, megbecsülni a régi értékeket, a hagyományainkat. Ez nagyon jó! Szeretem ezt a trendet.

Legtöbbször a hamulúg forog a közbeszédben, pedig más szappankészítési módok is léteztek. Úgy tűnik, azok nem maradtak meg annyira a köztudatban, mint a hamulúg.

Mégis, ki kell, hogy álljak a Nátrium-hidroxid, Kálium-hidroxid (és így a modern szappankészítési eljárások) mellett is.

Nem hiszek a fekete-fehér világban. Abban hiszek, hogy lehetünk hagyománytisztelők, értékőrzők és értékmentők úgy is, hogy használjuk a modern eszközöket, anyagokat, eljárásokat.

Ezt teszik például az önellátásra törekvő, vidékre ki- és/vagy visszaköltöző magyar családok is. Állatokat tartanak és ökotudatosan gazdálkodnak, fenntarthatóan „visszafejlődnek”. Használnak munkagépeket (traktor, fejőgép, szeparátor, befőzőautomata, stb.), de törekszenek emberrel és természettel, transzcendenssel egyaránt harmóniában teremteni az életüket. Ötvözik a tudomány eredményeit, a megszerzett tudásukat a modern technológiai vívmányokkal.

Én is ezt szeretném tenni a szappankészítéssel.

Ez a cikk nem vállalkozik minden nézőpont képviseletére, pl. nem gondolkodik vegán szemlélettel, stb.

Eddig a bevezető. Ez a poszt valójában egy komment nyomán született, mely a Miért nem járható út a lejárt lúggal való szappankészítés kezdőként? c. cikk nyomán ihletődött bennem. Ha még nem olvastad , akkor javaslom, mielőtt itt tovább mész, olvasd el (19 perces videóban is megnézheted, ha átkattintasz).

Ősi módszerek: szappankészítés hamulúggal és más módszerek

A komment

Köszönöm a jótanácsot, de régen a nagyanyáink hamulúgot használták, ők maguk főzték ki a lúgot a hamuból és hogy ne marjon a szappan kisózták a felesleges lúgot belőle. Értem én, hogy mai emberek nem szeretnek a hibáikból tanulni, de az is egy tapasztalás és sokszor többet tanul az ember egy hibáiból, mint ha rögtön jól csinálta volna… Persze szerintem ez pont a tanulási folyamat része, hogy az ember bátran hibázhat, mert így tanulunk, hogy hogyan lehet helyrehozni a hibáinkat és mikor van az a pont, amikor már érdemes inkább újrakezdeni valamit és másképpen csinálni, mint előzőleg. Néha emlékeztetnünk is kell magunkat arra, hogy a hibázni nem rossz, sokkal rosszabb, ha a hibáktól való félelmünk miatt nem merünk nekiállni annak, amit szeretnénk csinálni.

Valóban, régen a hamulúgot is használták (és még egyéb módszerek is léteztek lúgos folyadék előállítására, pl. a sziksó-módszer az alföld szikes tájain). Ezeknek az ősi eljárásoknak én is nagy tisztelője vagyok.

Ha jelenleg lenne miből, és lenne hol ilyennel dolgoznom, én is csinálnám. Még akkor is, ha pl. a hamulúgos módszer kisózással járt, és nyilvánvalóan gyengébb minőséget eredményezett, mint amilyen magas minőséget a mai módszerrel készült szappanok hoznak.

Cikkek és kutatás a blogon, anno

Itt, a blogon cikkeket és helyismereti kutatásról szóló rövid beszámolót is lehet lelni a régi szappanokról, módszerekről, a helyi újságban pedig interjú is jelent meg ennek nyomán velem:

1. Szappankészítés egy emberöltővel ezelőtt
2. 2 tipp régi házi szappanhoz
3. Mit lehet kihozni a régi házi szappanból?
4. Miért híres a szegedi szappan?
5. Délmagyarország interjú a régi szegedi szappankészítés kapcsán

Tudomány és minőség: Modern lúgok a szappankészítésben

A hagyománytiszteleten és a hagyományőrzésen túl azonban szerintem nem lehet, és nem is érdemes elmenni a tudomány fejlődése mellett. (Vagy, ha így jobban befogadható: én, és még sokan mások, nem szeretnénk elmenni mellette.)

Ma már rendelkezésre áll két nagyon tiszta (90% és 98-99% körüli töménységű) lúg (Nátrium-hidroxid és Kálium-hidroxid), melyekkel nemcsak sokkal egyszerűbb dolgozni, de sokkal jobb minőségű, kímélőbb és szebb bőrápoló, illetve mosószappant is lehet készíteni.

Ez a minőség a mai kor igényeit tükrözi, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy a hagyományos, a gazdaságokban „feleslegben” keletkező állíti zsiradékokat is felhasználják akár.

Tág értelemben ugyan, de a régit és az újat ilyen módon igenis lehet ötvözni! (Új lúg, új módszer + hagyományos alapanyagok). Arra gondolok, hogy zsiradékként egyáltalán nem tartom szentségtörésnek a shea-vaj, kakaóvaj, argánolaj, avokádóolaj és egyéb messziről ideszállított (!) olajok, vajak teljes mellőzését.

Fenntarthatóság szempontjából sokkal helyénvalóbbnak tartom a családi gazdaságokban tartott állatokból származó zsiradékok felhasználását.

Városi kihívások: Szappankészítés hamulúggal – Más környezetben

Fontos viszont arra is gondolni, hogy a magyar népesség jelentős részét évtizedekkel ezelőtt beterelték a városokba, mint élettérbe. Erről lehet gondolkodni, és lehet véleményünk is (miértek, következmények, társadalmi, gazdasági, pszichológiai és szociológiai, erkölcsi, stb. vonzatok), de a tény ettől még tény marad.

Aki egy városi panelban él, vagy egy családi házban, ahol nincs fatüzelésű kályha vagy kazán, és az udvaron sem lehet „csak úgy” tüzet rakni a szomszédok miatt – nos, ott az ősi módszerek nem működnek. Nincs fa, nincs kályha, nincs hamu, nincs tér, vagyis nincs anyag sem, eszköz sem, és sok esetben sajnos már nincs meg a készség sem hozzá.

Nincs szappankészítés hamulúggal, összesöpört sziksóval, és a mészoltásos módszer sem valódi lehetőség.

Az ősi szappankészítési módszerek ideje a gyakorlati értelemben, jelen állás szerint, a magyar háztartások többsége számára lejárt. (Sajnos vagy sem – ez nézőpont kérdése, ahogy erre már utaltam.)

Az én véleményem az, hogy ezt bármikor fel lehet még eleveníteni. Ha valakinek van lehetősége hamulúgot készíteni, és ezzel a módszerrel hasznosítani a felesleges állati zsiradékot, ami a gazdaságban keletkezik – tegye meg, megsüvegelem érte.

Felhívás

Ha tudok, szívesen segítek ebben és meg is örökítem, közzé is teszem, hogyan csinálja. Bármikor örömmel várok ilyen jelentkezést❤️!

Biztonság és tanulás a szappankészítésben

Amit a hibázásról ír a kommentelő, azzal teljes mértékben egyet értek, értékes gondolatok. Szeretném viszont kiemelni, hogy a cikkem teljesen másról szól.

Abban azt mondom el, miért veszélyes lejárt szavatosságú Nátrium-hidroxiddal szappant készíteni. Egy erősen túllúgozott szappannal mosakodni pl. veszélyes lehet – és ezt felelősségem elmondani, ha megkérdeznek. (Ez történt.)

Ha lúgról van szó, ne legyünk megengedőek („a tanulási folyamat része”, stb”), mert ez egy erősen maró hatású vegyszer, mely égési sérüléseket okozhat a börön!

Ne legyen a tanulási folyamat része a lúggal való hibázás!

Én ezen munkálkodom.