A következő kérdést hozzászólásban kaptam, de kiemelem ide a válasszal, mert a téma örök és azt érzékelem, hogy sokan és sokat bosszankodtok miatta. Ez a cikket akkor olvasd tovább, ha még nem ismered fel magabiztosan a szappan melegedés jelenségét!

„A hétvégég egy agyag-szappantot készítettem. A masszát három részre osztottam, majd zöld, sárga és rózsasín agyagot adtam hozzá. A lényeg lényege az, hogy a szappanom kivizesedett. Most tudom, hogy nagyon “melege” volt. De hogy kivizesedett, ilyen még nem volt. Felvágtam is már, száradni-éreni tettem, így remélem, hogy mégiscsak az érési idö után használható lesz.
Vagy talán nem szabadot volna három különbözö agaykot egybe kevernem?”

Az agyagokkal színezett szappanmasszát bátran lehet rétegezve is önteni.

Hasonló kérdéseknél azzal kezdem a választ, hogy:
amennyiben jól értem a problémát… szóóóval:
… a „kivizesedés” talán a cseppek megjelenésére utalhat s friss szappanmasszán a kérdés szövegében.
Szoktuk ezt izzadásnak is hívni.
A cseppek ilyenkor viszont (ha valóban melegedésről van szó) általában nem vízcseppek, hanem olajcseppek. Erről meg is tudsz győződni legközelebb: nyugodtan tapints meg az ujjaiddal egy-két cseppet!
(utána persze vizes öblítés azonnal)

– Elkészíted a szappant.

– Formába öntöd.

– Kis idő múltán észreveszed, hogy:

— elszíneződik a közepe
(sötétebbé válik, esetleg átlátszóvá is, amolyan zselé-kinézete lesz)

— tapintásra meleg, hovatovább: forró a forma oldala

— kisebb-nagyobb cseppecskék jelennek meg a tetején

— repedés jelenik meg a tömbszappan közepén

— ezek közül több is előfordulhat egy öntés után: különböző fázisokon mehet keresztül a massza. Pl.: először elkezd izzadni, majd jól láthatóan gélesedik, majd megreped. DE ez nem feltétlen forgatókönyv-szerűen zajlik, ezt fontos tudni. Tehát ha az egyiket megfigyeled, nem biztos, hogy követni fogja a másik! Csak lehet, hogy követni fogja 😀

NYUGALOM!
Ha melegedésről van szó, ez önmagában teljesen ártalmatlan jelenség!
Sőt. Minél tovább meleg marad a massza, annál tökéletesebben megy végbe az elszappanosodási folyamat.
Gondolj csak a takarásra!
Pontosan ezért takarjuk be a friss szappanokat, hogy minél tovább langyosak maradjanak.

Igen ám, de itt van egy kis bibi, amivel a szappankészítők nehezen békélnek meg.

Mondjuk ki:

tudás és tapasztalat kell ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy egy készülő massza hajlamos lesz-e a túlmelegedésre, vagy sem.
És ahhoz is, hogy megítéljük, hogy a tapasztalt jelenség pontosan micsoda.
Olvashatunk róla bármennyit: míg saját magunk nem látjuk és éljük át a csodáját – mert az! – addig merő okoskodásnak tűnik az egész 😉

Ezt már a recepttervezésnél is meg tudjuk mondani: itt fennáll majd a melegedés veszélye, mert… ezt és ezt a melegítő összetevőt használom, mert 46 fokos kánikula tombol odakint és mert… stb.
Bizonytalansági tényező persze akad bőven.
Olykor minden tudás és tapasztalat kevés!
Nehéz elfogadni, tudom, de ez az igazság: néha a tapasztalt szappankészítőt is érik kellemetlen meglepetések!
Amikor akárhogy gondoljuk újra és át – nem tudjuk, mi nem stimmelt!
Elméletileg mindent „jól” csináltunk, mindenre figyeltünk, mindent belekalkuláltunk, mindent beleadtunk – mégsem olyan lett a szappan, amilyet megterveztünk.
Erre fel lehet készülni FEJBEN 🙂
El kell fogadni – ennyi 🙂

Mit tegyél, ha minden előtanulmány ellenére sem tudod biztosan beazonosítani ezt a jelenséget?
Hogyan bizonyosodj meg afelől, hogy a szappanodnak valóban csak melege volt?

1. 1. A jól átmelegedett szappan nem károsodik, jó szappan lesz belőle az érési idő után
   2. Maximum annyi fog rajta látszani tömbszappannál, hogy a szeleteken középen egy ovális forma sötétebb lesz, mint a szelet széle, így:

• Gond akkor van, ha túlmelegedett – erről olvasd el EZT a cikket is